Ennek az ételnek a sült zöldség a lelke, mert így elkészítve a karfiol bizony sokkal-sokkal finomabb. Akárcsak a legtöbb zöldség, teljesen más arcát mutatja, mintha főznénk. Ezt a levest már többször készítettem, de most találtam meg hozzá az egyik legjobban illő betétet. Természetesen Szent Jakab kagyló nélkül is nagyon finom, de mégiscsak az koronázza meg ezt a fenséges levest.
Hozzávalók:
1 kis fej karfiol, olívaolaj, só, bors, 1,2 l zöldség vagy csirke alapleves,
fejenként 1 db Szent Jakab kagyló, fél rúd vanília
Elkészítés:
A karfiolt rózsáira szedjük, egy hőálló tálba tesszük, meglocsoljuk olívaolajjal és 200 fokos sütőben kb. fél óra alatt megsütjük. Ha már puha a karfiol, akkor egy lábasba tesszük, felöntjük forró alaplével, összeforraljuk, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd krémesre turmixoljuk. Önthetünk hozzá 1 dl tejszínt is.
A Szent Jakab kagyló húsokat egy papírtörlővel szárazra töröljük. Enyhén sózzuk és vaníliával bedörzsöljük. Egy forró serpenyőben kevés vajon vagy olívaolajon pár perc alatt megsütjük a kagylók mindkét oldalát és a levessel tálaljuk. A kagylókat ne süssük túl, mert akkor gumiszerű lesz.
Nézegettem a képet, közben eszembe jut, hogy azám, remek párosítás és egy kis vanília milyen jót tenni neki. Erre ott van a hozzávalók között. :) Nagyon szép fogás!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm Noémi. Tőled különösen jól esik, hogy remek fogásnak találod.
VálaszTörlésElőször beleírtam a címbe a vaníliát, de aztán mégsem úgy jelent meg, mert a kisfiam tányérját fotóztam, ő pedig vanília nélkül kéri, mert szerinte ez a fűszer a desszertekben jó helyen van, ezen a fehér husin semmi keresnivalója.
Mi természetesen a vaníliás verziót ettük. Amikor először hallottam erről a párosításról nagy volt a csodálkozás. De csak addig, amíg meg nem kóstoltam.