Csacsihal és a rozmaring (VKF! 51. fordulóra)

A nyárikonyha blogon meghirdetett 51. forduló témája a Levelet kaptam! Vagyis zöld fűszerek, levél zöldségek a nyári konyhában.  A feladat igen egyszerű, készítsünk bármilyen ételt valamilyen ehető levél felhasználásával.

Választásom a zöld fűszerek közül rozmaringra esett. Elsősorban azért, mert néhány éve még nem voltunk jó barátságban. Most viszont nagyon gyakran használom. Egyes ételek pedig elképzelhetetlenek nélküle. Ilyen például a sült hal is. Legnagyobb kedvencem a tengeri süllő, de ezúttal nem azt készítettem, hanem csacsihalat, hétköznapi nevén hekk-et. Bevallom töredelmesen a Balatonon még sosem ettem. Ennek két oka van. Egyrészt vagy barátokhoz megyünk, ha ott járunk, ők pedig mindenféle finomsággal jól tartanak, vagy ha a tó másik részére vesszük az irányt én mindig a fogast választom a halsütőnél. 

Ezt a halat a Budaörsi halpiacon vettem. Valószínűleg eszembe se jutott volna kérni, de kíváncsi természetem miatt érdeklődtem, miféle hal az a pultban, mert ilyet még nem láttam. Mondták is, hogy ritkán szokott lenni, vigyem el nyugodtan. Persze tanácstalan voltam, hogyan készítsem el, abban biztos voltam, hogy a bő olajban sütés az nálunk felejtős. Nem kell túlbonyolítani, süssem úgy, mint a többi halat, mondta az eladó. Így tettem, nem bántam meg. Azért ha a tengeri süllőt nem is szorította le a trónról ez a hal, de azért nagyon finom volt.

Hozzávalók: 

Fejenként  1 db közepes méretű hal, (én 3 db-ot sütöttem) 3 gerezd fokhagyma, 6 rozmaring ág, néhány szál petrezselyemzöld, só, olívaolaj, citrom

Elkészítés: 

Először a halak bőrét keresztirányú vágásokkal bevágjuk.

Majd egy nagyon forró serpenyőben a halak mindkét oldalát aranybarnára sütjük. A halak hasába tesszük a fokhagymát és a rozmaring ágakat. Megsózzuk és meglocsoljuk olívaolajjal.

Ezután 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük 15 percre. Ha megsült apróra vágott petrezselyemzölddel megszórjuk, citrom levét csepegtetünk rá és jóízűen elfogyasztjuk. Köretnek sütőben sült szeletelt burgonya vagy zöldborsópüré, esetleg cukkinis zöldborsópüré illik hozzá, bár mi most cukkinisalátával ettük. 

Legközelebb pedig ezt a csőben sült sáfrányos-zöldséges csacsihalat fogom elkészíteni.

Zöldborsó krémleves garnélával

Tudom, tudom, ismét leves, de ezt nem hagyhatom ki. Egyrészt azért mert a kedvencem. Ennél jobban már csak azt a hagyományos zöldborsó levest szeretem, amit anyukám készít az első zsenge zöldborsóból és sárgarépából friss petrezselyemmel és annak zöldjével. Nekem lapult még a fagyasztóban zsenge zöldborsó, amit szüleim kertjéből importáltam. Most is elkészíthetitek, de remélem hamarosan a piacon lesz friss hazai borsó. Jövő héten már május!

Garnélából mindig nyerset veszek, már amikor kapok. Szerintem az előfőzöttnek nem sok íze van. Imádom ahogy a forró serpenyőben karamellesen édesre sül a rák. A pucolása a második legutálatosabb konyhai művelet, de a végeredmény mindenért kárpótol.

Hozzávalók: 
40 dkg zsenge zöldborsó, 1 salotta hagyma, 1,2 l alaplé, vaj, só, bors, olívaolaj, 1 gerezd fokhagyma, tányéronként 4-5 db garnéla, petrezselyemzöld, vagy koriander zöld a díszítéshez

Elkészítés: 

A hagymát apró kockára vágjuk, vajon megpároljuk, hozzáadjuk a zöldborsót és azt is megpároljuk. Felöntjük a zöldség vagy csirke alaplével és addig főzzük, amíg meg nem puhul. Ezután krémesre turmixoljuk.

A garnélákat megtisztítjuk. Eltávolítjuk a fejét, a páncélt, úgy, hogy a végén a farok részt rajta hagyhatjuk, úgy látványosabb. A hátán vékonyan és óvatosan bevágjuk, eltávolítjuk az "eret". Ezután forró serpenyőben a fokhagymával, olívaolajon mindkét oldalát megsütjük. Ne süssük túl, mert akkor gumiszerű lesz. 1-1 perc elég neki, ha forró a serpenyő. 

A garnélákat a tányér közepére helyezzük, mellé szedjük a levest. Petrezselyemzölddel díszíthetjük.

Sült karfiol krémleves Szent Jakab kagylóval

Ennek az ételnek a sült zöldség a lelke, mert így elkészítve a karfiol bizony sokkal-sokkal finomabb. Akárcsak a legtöbb zöldség, teljesen más arcát mutatja, mintha főznénk. Ezt a levest már többször készítettem, de most találtam meg hozzá az egyik legjobban illő betétet. Természetesen Szent Jakab kagyló nélkül is nagyon finom, de mégiscsak az koronázza meg ezt a fenséges levest.

Hozzávalók:

1 kis fej karfiol, olívaolaj, só, bors, 1,2 l zöldség vagy csirke alapleves, 

fejenként 1 db Szent Jakab kagyló, fél rúd vanília

Elkészítés:

A karfiolt rózsáira szedjük, egy hőálló tálba tesszük, meglocsoljuk olívaolajjal és 200 fokos sütőben kb. fél óra alatt megsütjük. Ha már puha a karfiol, akkor egy lábasba tesszük, felöntjük forró alaplével, összeforraljuk, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd krémesre turmixoljuk.  Önthetünk hozzá 1 dl tejszínt is.

A Szent Jakab kagyló húsokat egy papírtörlővel szárazra töröljük. Enyhén sózzuk és vaníliával bedörzsöljük. Egy forró serpenyőben kevés vajon vagy olívaolajon pár perc alatt megsütjük a  kagylók mindkét oldalát és a levessel tálaljuk. A kagylókat ne süssük túl, mert akkor gumiszerű lesz.