2012. október 12., péntek

Paradicsomos rizottó ördöghallal

Imádom a rizottót készíteni. Nekem igazi kikapcsolódás, mikor kavargatom. A felszálló illatokról nem is beszélve. Még találunk a piacon szabadföldi paradicsomot, zamatos, finom példányokat. Én a szüleim kertjéből kaptam, azzal készült ez a rizottó. Ördöghalat tettem még bele. Igazi nyáridéző ebéd kerekedett belőle, de vacsorának is megállja a helyét egy pohár könnyű fehér borral.



Hozzávalók: 
1 kis fej vöröshagyma
olívaolaj
30 dkg rizottó rizs (carnaroli)
kb. 1 liter zöldség vagy csirke alaplé
1 dl száraz fehérbor
50 g reszelt parmezán
50 g vaj

3-4 szem paradicsom
néhány bazsalikomlevél
25 dkg ördöghal filé 

Elkészítés: 

A rizottóval párhozamosan egy másik serpenyőben elkészítjük a paradicsom ragut. A paradicsomokat forró vízbe téve, majd jeges vízbe lehűtve megszabadítjuk a héjuktól. Ezután felkockázzuk és olívaolajon egy serpenyőben lassú tűzön megfonnyasztjuk.  A tetejére apróra vágott bazsalikom levelet szórunk és hagyjuk, hogy az is éppen megfonnyadjon.
Egy serpenyőben olívaolajon megsütjük az előzőleg felkockázott ördöghal filét. Nagyon hamar készre sül, sózzuk a végén. 
Másik serpenyőben olívaolajon üvegesre pároljuk az apró kockára vágott hagymát, vigyázzunk, hogy ne kapjon színt. Hozzáadjuk a rizst, pár percig pirítjuk, majd hozzáöntünk  kb. 1 dl száraz fehérbort. Keverjük  amíg el nem fő az alkohol.
Ezután merőkanalanként adagoljuk a rizshez a forró alaplevet, folyamatosan kevergetjük, amíg al dentére nem fő a rizs (kb. 18 perc). Ez az az állapot, amikor már puha, de a közepe még éppen roppan.
Fontos, hogy közepes lángon főzzük, ne forrjon erőteljesen. Ha lezártuk alatta a gázt, még mielőtt a folyadékot teljesen magába szívná a rizs, keverjünk bele egy diónyi darabka vajat, és reszelt parmezánnal ízesítsük. A végén keverjük hozzá az előzőleg elkészített paradicsom ragut. Majd a megsült halfilé kockákat. A tetejét bazsalikom ággal díszíthetjük.


Igazi csúnyaság az ördöghal, melyet általában filéként árulnak, bár halpiacon lehet egész példányokkal is találkozni. Hatalmas méretű fejét nem használjuk fel, csak a törzsét. Húsa ízletes, tömör, sokféleképpen felhasználható.

Fotó: Budaörsi Halpiac

2012. október 11., csütörtök

Vaníliafagyi tökmagolajjal

Ezt a párosítást már régen ki szeretném próbálni. Most hogy van friss tökmagolaj és még vannak gyönyörű napsütéses napok a fagyizáshoz, eljött az ideje, hogy elkészítsem. 
Még júniusban a Budai Gourmet Fesztiválon ismertem meg a a Donum Terrae céget, akik fantasztikus olajokat és magkrémeket árultak. Szerencsére van webshopjuk is, így a termékek beszerzése így sokkal egyszerűbb. Ez a párosítás is az ő receptkönyvük alapján született. Bár elsőre nagyon szokatlan, de igazi különlegesség. Bátran próbáljátok ki. 



Hozzávalók: 
Vaníliafagyihoz: 6 tojássárgája, 10 dkg cukor, 2,5 dl teljes tej, 5 dl tejszín, csipet só, 2 rúd vanília
30 dkg tökmag, 40 g cukor és 20 g víz, tökmagolaj a tálaláshoz

Elkészítés:
Először a vaníliafagyit készítjük el. A tojások sárgáját a cukorral fehéredésig kikeverem. Hozzáadjuk a felmelegített tej és tejszín keverékét, belerakjuk a vaníliarudak kikapart magjait és a vaníliarudakat is. Gőz fölött folyamatosan kevergetjük, amíg be nem sűrűsödik. Átszűrjük, alaposan lehűtjük és fagyigépben megfagyasztjuk.
A cukor és víz keverékét felforraljuk, világos karamellt készítünk belőle. Beleöntjük a tökmagokat, megkeverjük, hogy a karamell mindenhol bevonja őket, majd egy kivajazott tálra öntjük. Hagyjuk kihűlni és a tálról felszedve egy zacskóba tesszük, majd  összetörjük.
Vaníliafagyit kanalazunk egy tányérra, csepegtetünk rá a tökmagolajból és megszórjuk a tökmag grillázzsal. (A tökmag grillázst keverhetjük a vaníliafagyihoz is fagyasztás után. )

2012. szeptember 13., csütörtök

Csacsihal és a rozmaring (VKF! 51. fordulóra)

A nyárikonyha blogon meghirdetett 51. forduló témája a Levelet kaptam! Vagyis zöld fűszerek, levél zöldségek a nyári konyhában.  A feladat igen egyszerű, készítsünk bármilyen ételt valamilyen ehető levél felhasználásával.
Választásom a zöld fűszerek közül rozmaringra esett. Elsősorban azért, mert néhány éve még nem voltunk jó barátságban. Most viszont nagyon gyakran használom. Egyes ételek pedig elképzelhetetlenek nélküle. Ilyen például a sült hal is. Legnagyobb kedvencem a tengeri süllő, de ezúttal nem azt készítettem, hanem csacsihalat, hétköznapi nevén hekk-et. Bevallom töredelmesen a Balatonon még sosem ettem. Ennek két oka van. Egyrészt vagy barátokhoz megyünk, ha ott járunk, ők pedig mindenféle finomsággal jól tartanak, vagy ha a tó másik részére vesszük az irányt én mindig a fogast választom a halsütőnél. 



Ezt a halat a Budaörsi halpiacon vettem. Valószínűleg eszembe se jutott volna kérni, de kíváncsi természetem miatt érdeklődtem, miféle hal az a pultban, mert ilyet még nem láttam. Mondták is, hogy ritkán szokott lenni, vigyem el nyugodtan. Persze tanácstalan voltam, hogyan készítsem el, abban biztos voltam, hogy a bő olajban sütés az nálunk felejtős. Nem kell túlbonyolítani, süssem úgy, mint a többi halat, mondta az eladó. Így tettem, nem bántam meg. Azért ha a tengeri süllőt nem is szorította le a trónról ez a hal, de azért nagyon finom volt.



Hozzávalók: 
Fejenként  1 db közepes méretű hal, (én 3 db-ot sütöttem) 3 gerezd fokhagyma, 6 rozmaring ág, néhány szál petrezselyemzöld, só, olívaolaj, citrom



Elkészítés: 
Először a halak bőrét keresztirányú vágásokkal bevágjuk.
Majd egy nagyon forró serpenyőben a halak mindkét oldalát aranybarnára sütjük. A halak hasába tesszük a fokhagymát és a rozmaring ágakat. Megsózzuk és meglocsoljuk olívaolajjal.
Ezután 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük 15 percre. Ha megsült apróra vágott petrezselyemzölddel megszórjuk, citrom levét csepegtetünk rá és jóízűen elfogyasztjuk. Köretnek sütőben sült szeletelt burgonya vagy zöldborsópüré, esetleg cukkinis zöldborsópüré illik hozzá, bár mi most cukkinisalátával ettük. 



Legközelebb pedig ezt a csőben sült sáfrányos-zöldséges csacsihalat fogom elkészíteni.