2014. április 22., kedd

Francia bisztrókonyha-főszerepben a könnyedség

Lassan egy éve, hogy főzőesten jártunk. Az a főzőiskola sajnos bezárta kapuit, régi csapatunk pedig akárhányszor összefutottunk vagy beszéltünk telefonon, mindig szóba került, hogy milyen jó is volt, és kezd most már hiányozni egy jó kis főzős este. Aztán az egyik leglelkesebb főzőtársunk kb. 1 hónapja gondolt egy nagyot, és megkérdezett minket, volna-e kedvünk ismét egy közös főzéshez, mert ha igen, akkor megkeresi Pétert, hogy elvállalja-e. 
A hely addigra adott volt, egy estére kibéreltünk egy főzőiskolát. Mindenki igent mondott, így múlt csütörtökön sok-sok szervezés után ismét francia bisztrókonyha főzőest volt, amit ezúton is nagyon szépen köszönünk Panninak, aki kibérelte a helyet, leszervezte az időpontot, egyeztetett a menüről, alapanyagot beszerzett. Nem kis munka volt, de azt gondolom megérte, mert én személy szerint nagyon jól éreztem magam, remélem a többiek is, a hangulat mindenesetre nagyon jó volt. Az ételek, a borok és főleg a desszert. Várvizi Péter ismét fantasztikus menüt rakott össze. Péter ételeivel a Larus Étteremben is találkozhattok. Próbáljátok ki, nem fogtok csalódni.
 A főzőest menüje pedig:

Előétel: Spárga tojáskrémmel
Friss roppanós spárga, fűszeres pankó morzsával és tojáskrémmel (67 fokon főzött tojássárgája)




Főétel: Makréla, karfiolpürével és kékkagyló helyett virágokkal
Makréla, ami ezúttal nagyon finom volt, pedig nem kedvelem. Selymes, citrusos karfiolpürével, fűszeres vörösborecetben főtt lilahagymával, cukorborsóval, tengeri spárgával, mezei virágokkal és almavirággal.





Desszert: Fehércsokoládés, áfonyás, epres "torta"
No, ez mindent vitt. Selymes fehércsokoládés krém Valrhona fehér csokoládéból, friss citrusos málna "lekvár", eper, áfonya, karamell tuille. Zseniális és gyönyörű.





Folyt. köv. június közepén.


2014. április 15., kedd

Rebarbarás pite

Hosszú hallgatás után egy rövid poszttal jelentkezek, még ha sok újdonságot nem is tartogat. Reményeim szerint hamarosan több új recepttel frissül majd a blog.
Az apropó pedig, hogy leporoltam a fényképezőt (jó, azt azért használtam) és a fotózási kellékeket, hogy ilyen gyönyörű rebarbara szárakat kaptam. Repülőn érkeztek egyenesen Angliából. Tudja valaki a választ, hogy nálunk miért nem lehet ilyet kapni? Vagy csak én nem keresem jó helyen?
Recept terén a jól bevált pite recepthez nyúltam, és most is remekül működött, ugyanúgy mint málnával, áfonyával vagy szilvával. Mire a fotózást végéhez értem, még a nap is kisütött.
A rebarbaráról többet  Anikó blogján olvashattok. Akkor jöjjön tehát a recept!




Hozzávalók egy 23 cm átmérőjű pite formához: 

5 tojás
120 g cukor
150 ml teljes tej
150 ml tejszín (minimum 30%-os zsírtartalmú!!! és nem főzőtejszín!!!)
45 g liszt vagy tönkölyliszt
250-300 g rebarbara

egy kevés vaj és teljes kiőrlésű liszt a formát kikenni.


 Elkészítés:  

A sütőt előmelegítjük 175 fokra. A piteformát kivajazzuk és liszttel megszórjuk leheletnyit. 
A rebarbaraszárakat megmossuk és ujjnyi vastagra szeleteljük, majd egy hőálló tál aljába szórjuk. A pitébe szánt cukorból 2 evőkanálnyit rászórunk és 10 percre a sütőbe toljuk.

Amíg a rebarbarák puhulnak a sütőben, a tojásokat a maradék cukorral alaposan elkeverjük, habosítjuk, majd hozzáadjuk a tejet és a tejszínt is, végül pedig a lisztet beleszitáljuk és beleforgatjuk. 
A rebarbarákat átöntjük a kivajazott lisztezett pite formába. (Én első körben a pite formában sütöttem a rebarbarákat, de nem a legjobb ötlet a pitetésztát a forró formába önteni, mert a széle hirtelen megsül és nem lesz szép egyenletes a felülete, látszik is a fotón. )
A tojásos-cukros-tejes keveréket az elősütött rebarbarákra öntjük úgy, hogy azok amennyire lehet a forma alján maradjanak. (Mire megsül a piténk úgyis a tetejére keverednek.) 
Sütőbe tesszük és légkeverés nélkül   40 perc alatt megsütjük. Addig sütjük, míg a teteje szép aranybarna nem lesz. Egy picit remegős lesz a tészta közepe, amikor kivesszük, de ahogy hűl szépen összeáll. 
Ha kihűlt szeleteljük, de langyosan a legeslegfinomabb.



További rebarbarás receptek: 

Rebarbarás eperfagyi

Rebarbarás clafoutis

Pikáns rebarbara befőtt (Édes és keserű)












2014. április 14., hétfő

Harmadik év

Hahó, van itt még valaki? Ezer meg egy éve nem frissítettem új bejegyzésekkel a blogot. Hiányzik az írás, nem tagadom. Ez volt a harmadik év, mióta elkezdtem írni és sajnos a legkevésbé aktív.
Főzni főzök, sokszor és finomakat, desszert is kerül az asztalra minden hétvégén. Mostanában azonban nem az újdonságoké a főszerep, hanem a jól bevált, gyorsan és praktikusan elkészíthető recepteké. Annak ellenére, hogy az étkezéseink nagy változáson mennek át. Egyre kevesebb húst eszünk, sokkal több zöldséget. A család legfiatalabb tagja viszont nagyon kedveli a húst, a zöldségeket kevésbé, de azért nem adom fel. Igaz, nála a tejivás lett leminimalizálva.



Ezt a Fekete-erdő tortát hamarosan ismét elkészítem, mert eszméletlen finom. Receptjét Noémi blogján olvastam. 
Eddig nem szerettem a brokkolit, mióta ezt a joghurtos brokkolilevest elkészítettem, azóta minden héten ismétlem. Sőt, ez az ízvilág főzelékként is remekül működik. Lehet fel is teszem a receptjét.
Medvehagyma őrület  lecsengőben nálam. Na nem mintha nem rajonganék még mindig érte, de most már módjával fogyasztom. Húsvétkor persze elmaradhatatlan lesz az Anyukám által készített medvehagymás sárga túró. Az eredeti édes változatot én nem is kedvelem igazán. 
Hamarosan itt a spárga és az eperszezon, vagy már benne is vagyunk? Fehér spárga hollandi mártással vagy zöld spárgás rizottó buggyantott tojással biztos készül az idén is.