2013. szeptember 16., hétfő

Nagymamám krumplis kőttese és a szentendrei Skanzen


Szombaton a hideg őszi eső ellenére is volt aki szabadtéri programot szervezett és eljött Szentendrére a Skanzenba. Én is ott voltam, sütöttem és főztem egy csodálatos régi házban, a kemencében és a fatüzelésű épített sparheten. 
Nagyon nagy élmény volt, nagyon jól éreztem magam, bár borzasztóan izgultam, hogyan  fog sikerülni. De amikor a kőttest kivettem a sütőből és megkóstoltam, visszatértek a régi emlékek, igen, sok-sok évvel ezelőtt ugyanezt az ízt éreztem, mikor nagymamám kivette a sütőből a forró krumplis kőttest. 
Minden nagyon hamar elfogyott, a gyerekek még repetázni is visszajöttek, tündériek voltak.  (Indulás előtt mindenre kiterjedő listát írtam az alapanyagokról, amit magammal kell vinni. Természetesen mi maradt itthon? Amit nem írtam a listára, a  fényképezőgép és az innivalóm.)



Hozzávalók:

40 dkg főtt, áttört burgonya, csipet só, 10 dkg cukor, 2 tojás, 2 dkg élesztő, 3 dl langyos tej, 2 evőkanálnyi olvasztott vaj, 70 dkg liszt, 20 dkg házi szilvalekvár, 1 tojás sárgája a kenéshez

Elkészítés:

A langyos tejben az élesztőt megfuttatjuk. A burgonyát héjában megfőzzük, ha kihűlt megpucoljuk és krumplinyomón átnyomjuk. Ezután a burgonyához hozzáadtam a tojásokat, a csipet sót, cukrot és a tejben megfuttatott élesztőt, az olvasztott vajat és simára kevertem és annyi liszttel dagasztottam ki, hogy se kemény, se lágy ne legyen a tészta állaga. Nagyon ragad! 
Gombócokat formáztam belőle a tenyeremben, a közebébe tettem egy evőkanálnyi szilvalekvárt. Tepsibe rendeztem őket és meleg helyen a triplájára kelesztettem őket. (Kb. 1 óra)  A tetejét tojássárgájával megkenjük és 20-30 perc alatt 180 fokos sütőben megsütjük.