Bistro at home - interjú

Ma vendéget hívtam. Kiültünk az árnyékos teraszra, és beszélgettünk, mert szerettem volna jobban megismerni. A találkozó most csak virtuálisan jött létre, de remélem, egyszer személyesen is fogunk találkozni. Nórit, a Bistro at home blog szerzőjét a VKF! kapcsán ismertem meg. Amikor a blogjára kattintottam ott is ragadtam. Csodálatos fotói, melyek tele vannak élettel, izgalmas receptjei lenyűgöznek. Nóri elfogadta a meghívásom, aminek nagyon örültem. Ezért ma a vele készült beszélgetést olvashatjátok,  fogadjátok szeretettel. A képeket Nóri készítette, az ő tulajdona, és az ő engedélyével teszem közzé itt is. Az interjú előtt nézzetek be hozzá. Még csak néhány hónapja írja blogját, de sok-sok izgalmas recept és hangulatos kép vár rátok.

A fotóid csodaszépek és kifinomultak. Mióta fényképezel? Hol tanultál meg ilyen szinten fényképezni?

Az a vicces, hogy soha nem tanultam :) Lehet, hogy a véremben van, mert nagypapám elég jó fotós volt fiatalabb korában, még a képeket is maga hívta elő. Korábban egyáltalán nem érdekelt a fotózás. A fénykép készítés kimerült annyiban, hogy egy kis kompakt géppel a nyaralások alatt kattogtattam. Aztán egyszer előálltam a páromnak azzal, hogy vegyünk egy igazi, tükörreflexes gépet - igaz, fogalmam sem volt róla, hogyan is kell használni, de nálam általában úgy van, hogy előbb megveszem a kelléket, eszközt, aztán addig próbálgatom, amíg meg nem tanulom használni :) Szóval 1,5 éve megvettük a gépet és hónapokig hozzá sem nyúltam. Aztán elkezdtünk barátkozni, és persze, nem nagyon sikerültek a képek. Nem adtam fel, bújtam a használati utasítást, fotós könyveket kezdőknek és az internet is nagyon sokat segített cikkeket, fórumokat olvasgatva. 

Melyik a kedvenc képed a sajátok közül, ha van ilyen egy fotósnak és melyik az. Miért áll hozzád ez a legközelebb? 

Minden sorozatban van pár kép, amibe kicsit beleszeretek, de kimondott kedvencem nincs. Igazából sokszor nem is vagyok elégedett a képeimmel :) Már nem emlékszem, hol olvastam vagy hallottam, hogy akkor jó egy étel fotó, ha az azt nézőknek megjön az étvágya :) Szerintem ez nagyon igaz! Én is azokat a képet szeretem, amik élnek, amiknél azt érzem, hogy már nyúlnék is az étel felé, mert annyira szépen komponált, vonzó a róla készült fotó.

Amit nagyon szeretek, azok a részleteket ábrázoló képek. Egy lisztes kanál, kis só rögök, hozzávalók. 

Honnan szerzel inspirációt a képeidhez? Van kedvenc fotósod, és ha igen ki az és miért? 

Kedvenc fotósom van! :) Török-Bognár Reni. Igazából miatta kezdtem el fotózni, miatta akartam elkezdeni, megtanulni. Az ő képei nagyon élnek. Hihetetlenül jó érzéke van a színek összeválogatásához, a kompozíciók megalkotásához. Egyszer szeretnék úgy fotózni, ahogy ő! Úgy, hogy akár egy adag nyers tészta vagy pár szem fűszer is magával ragadjon másokat.

Egyszer, amikor betegen feküdtem otthon, végigolvastam a bologját az elejétől a legvégéig, az összes hozzászólással együtt, mert szerettem volna megfejteni a titkát :) Az ő képei nagyon inspirálnak, ha elakadok, vagy nem jön az ihlet, átpörgetem a blogját és új lendületet kapok.

A másik inspirációs forrásom a Pinterest. Szerintem fantasztikus találmány! Jónak találom benne, hogy a világ legkülönbözőbb táján élő emberek fotóit, látásmódját egy helyen látom és más szemléletmódokkal is találkozhatok. 

Csak néhány hónapja írod a blogod, mi késztetett blogírásra és hogyan találtad ki a blogod címét? 

Sokáig úgy voltam vele, hogy semmi értelme belekezdeni, minek újabb fa az erdőbe és különben is, ki lenne kíváncsi egy nagyon sokadik gasztronómiai témájú blogra. Azonban nagyon szeretek főzni, már kisiskolás korom óta készítek egyedül ezt-azt és szerettem volna az ételekről készített fotókat egy helyen tudni. Így hát, belevágtam, magam miatt, igaz, hosszas hezitálás után.

A név nagyon nehezen jött. Azt tudtam, hogy valami olyasmit szeretnék, ami összefoglalja az ételekhez való viszonyomat, nem csak egy részt ragad ki. Először valami francia csengésűre gondoltam, de elvetettem az ötletet, mert megérteni és leírni is elég nehéz lett volna. Végül nem is tudom, hogy lyukadtam ki a Bistro-hoz :) De, azt hiszem ez a név valóban jellemez engem, azt amit csinálok és, amit a jövőben szeretnék. Amikor főzök, sokszor készítek ételt valami alkalomra vagy valakinek, így olyan, mintha egy pici éttermem lenne, ahol sok-sok finomság készül, szeretettel. Remélem, majd egyszer hivatásszerűen is lesz erre lehetőségem. 

Sok fantasztikus étel receptje szerepel már a blogodon . A főzéshez honnan szerzel inspirációt? 

Általában könyvek, újságok vagy blogok adják az ötletet, hogy mi készüljön, de legtöbbször túlvásárolom magam :) Ekkor jön a kreativitás, hogy megmentsem a hozzávalókat és ilyenkor abból főzök, amit a hűtőben találok.

Szeretem azokat az ételeket, amiket gyorsan el lehet készíteni, mert sajnos kevesebb időm van a főzésre, mint szeretném.

Kísérletező típus vagyok, erre jó példa az orgona-krémleves is :) Vevő vagyok az új ízekre, technológiákra, de a hagyományos ételeket is szeretem. Nagymamám krumplifőzelékét hetekig tudnám enni :) 

Melyik a kedvenc szakácskönyved, és magazinod, ha van ilyen? Miért ez áll hozzád legközelebb?

Kedvenc könyvem nem nagyon van, időszakos, hogy melyiket szeretem éppen. Az azonban tény, hogy lassan már nem férnek el a konyhában, így éppen azon vagyunk, hogy bővítjük a kamrát :) A szakácsok könyve azonban egy biztos pont, amihez bármikor szívesen fordulok, mert az abban lévő receptekkel tudom, hogy csak jól járhatok.

Magazinok tekintetében az abszolút kedvenc a Good Food. Minden hónapban kis cetlikkel bejelölöm, hogy melyek azok a receptek, amiket mindenképp ki szeretnék próbálni. 

Melyik az a három étel, ami nagyon nagy hatással volt rád? Lehet ez saját főztöd, vagy amit vendégségben ettél vagy egy éttermi fogás, akár egy otthoni kedvenc.

Jelenleg még mindig a Gourmet Fesztivál hatása alatt vagyok. Tavaly csak 1 napot voltunk, de idén már rutinosan bérletet vettünk. 4 napig voltunk kint és komoly túratervvel készültünk, hogy hol, mit szeretnénk kipróbálni. Felemelő volt 4 napig minőségi ételeket, új ízeket kóstolni! Imádom ezt a rendezvényt, mert kis adagokat adnak, így nagyon sok mindent lehet kipróbálni. Hozzá kell tenni, azért így is mindenből 1 adagot vettünk és feleztünk meg a párommal. 

Ha lehetőséged lenne rá, kit hívnál meg vendégségbe és miért őt? 

Én bárkinek örülök, ha vendégségbe jön hozzánk, mert szeretek készülődni. Képes vagyok magamra vállalni egy 12 fős karácsonyi vacsora nagy részét és akár 1,5 napot is a konyhában állni, hogy minden tökéletes legyen. Nekem tényleg hobbi, és kikapcsolódás a főzés.

Ha mindenképpen kellene mondanom egy konkrét személyt, akkor Pierre Hermé-t szívesen vendégül látnám és megmutatnám neki, hogy milyen macaronokat tudok készíteni :) Kíváncsi lennék a véleményére, és talán, egy-két trükköt is elárulna :) 

Mit hoznál magaddal ha hozzám jönnél vendégségbe? ? (Lehet recept, kép, blogon már megjelent recept is)

Valószínűleg nem csak az ételekre helyezném a hangsúlyt, hanem a tálalásra, terítékre is. Szerintem ez is nagyon fontos, szeretek gondoskodni a részletekről, kiegészítőkről. Komoly kelléktáram van már, de ebből sosem elég :)

Ami az ételeket illeti, biztos, hogy az idénynek megfelelő hozzávalókból állítanék össze valamit, mondjuk egy rebarbarás sütit, mert az éppen megérett a kis veteményesemben :)

Nóri, nagyon köszönöm az interjút és további nagyon sok örömet kívánok a sütéshez, főzéshez, fotózáshoz. És még egy kívánság: váljon valóra az álmod, a saját bistro, sok-sok elégedett vendéggel. Ez utóbbiban biztos vagyok. :)