2012. november 1., csütörtök

Körtés csipkebogyó lekvár

Nem ígérem, hogy a most következő lekvárral nincs sok munka, mert van. Viszont a végeredmény bőven kárpótol. Van egy szép csipkebokor a házunk előtt, amit 5 éve ültettem, mert tavasszal szeretek a virágaiban gyönyörködni, ősszel pedig olyan szép, mikor tele van piros bogyóval. Le is szüreteltem a múlt héten, aztán a teraszon hagytam néhány napra pihenni, ami igen jót tett neki. 
Sima csipkebogyó lekvárnak talán eszembe se jutott volna nekiállni, de Hans Gerlach: Lekvárok & gyümölcszselék című könyvében felfedeztem a csipkebogyós körtepüré receptjét, melyet egy kis körtepálinkával bolondított meg. Fakanalat ragadtam, a bogyó passzírozása közepette erősen szentségeltem és megfogadtam, na én ilyet soha többé. Többször majdnem feladtam, aztán mégiscsak folytattam, mégse vesszen kárba az addigi munka. Megérte, most már azt mondom. Az a 3 üvegnyi lekvár pedig nagy becsben van tartva, szerintem ajándék is lesz belőle. 
Még mindig nem késő elkészíteni, több helyen azt olvastam, ha az első fagy megcsípi, attól még finomabb. 




Hozzávalók:
1 kg csipkebogyó, fél kg érett lédús körte, 1 citrom leve, 10 dkg cukor, 2 evőkanál körtepálinka, 1 kávéskanál almapektin, sok-sok türelem

Elkészítés:
A bogyókat leszedjük, néhány napig pihentetjük egy szellős kosárban. Ezután alaposan megmossuk, átválogatjuk. Több forrásból tájékozódtam, van ahol azt írják vágjuk ketté és távolítsuk el a magokat, na ez az időigényessége miatt felejtős. Van ahol azt írják a végeit vágjuk le. Nos, nekem rajta maradt minden, úgy főztem és mivel a pihenőidő miatt nagyon puhák voltak a bogyók 1 óra alatt meg is főttek.
A bogyókat annyi vízzel, ami bőven ellepi feltesszük főni. Amikor már magától kezdenek szétesni, akkor jó. Ekkor egy tésztaszűrőn átpasszírozzuk vagy paradicsompasszírozón nyomjuk át. Az így kapott pürét még egyszer átpasszírozzuk egy fémszűrőn, hogy egyetlen mag és szösz se maradjon benne. 
Ezen műveletek végére nekem az 1 kg bogyóból 55 dkg pürém lett. Ehhez adtam a 3 meghámozott, pürésített vilmoskörtét, melyek súlya 50 dkg volt. Hozzákevertem 1 citrom levét, majd 10 dkg cukorral és 1 kávéskanál almapektinnel felforraltam. Hozzáadtam a körtepálinkát, néhány percig rotyogtattam, hogy az alkohol elpárologjon belőle. Majd forrón sterilizált üvegbe töltöttem, és száraz dunsztban hagytam kihűlni. Másnap brióst sütöttem mellé.


3 megjegyzés: